1. Ugrás a menühöz
  2. Ugrás a tartalomhoz
  3. Ugrás a lábléchez

Memoriter jegyzék a felső tagozatosoknak

5. évfolyam

Petőfi Sándor János vitéz /15-20 vsz./

Petőfi Sándor Az alföld

József Attila Mama

Arany János Családi kör /részlet/

6. évfolyam

Arany János Rege a csodaszarvasról /6 vsz./

Arany János Mátyás anyja

Arany János A walesi bárdok

Arany János Toldi /15-20 vsz./

Janus Pannonius Pannónia dicsérete

Gárdonyi Géza Egri csillagok / IV. fejezet, Eger veszedelme- Az egri vitézek esküje/

7. évfolyam

Kölcsey Ferenc Huszt

Kölcsey Ferenc Himnusz

Vörösmarty Mihály Szózat

Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez

Petőfi Sándor Szeptember végén

Petőfi Sándor Nemzeti dal

8. évfolyam

Ady Endre Párisban járt az ősz

Ady Endre A magyar Ugaron

Ady Endre Őrizem a szemed

Juhász Gyula Tiszai csönd, Milyen volt…/ választható/

József Attila Tiszta szívvel

József Attila Születésnapomra

Radnóti Miklós Nem tudhatom

Kötelező olvasmányok a felső tagozatosoknak

5. évfolyam

Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk

6. évfolyam

Gárdonyi Géza Egri csillagok

7. évfolyam

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője

/ a regény alapján szövegértési feladatlap szerkesztése/

8. évfolyam

Tamási Áron Ábel a rengetegben

/ a regény alapján szövegértési feladatlap szerkesztése/

Olvasóvá nevelés

Az új, digitális nemzedék olvasóvá nevelése nem könnyű feladat, de tudatos, megalapozott fejlesztéssel sikerülhet. Ha ismerjük a gyermekek személyiségfejlesztését, életkori sajátosságait, építünk eredendő kíváncsiságára, önálló olvasóvá válhat.

 Az irodalmat és az irodalom olvasását az utóbbi évtizedekben három nagy kihívás érte. Mindhárom közhellyé vált már, mégis érdemes ezekből kiindulni. Először is az irodalom vesztett a presztízséből. Ez összefügg a rendszerváltással, azzal, hogy megszűnt az irodalom politikai funkciója, közéletpótló szerepe. Ennek következtében csökkent a súlya az értelmiség körében, ami kihatott arra is, hogy csökkent az irodalomnak, mint tantárgynak a jelentősége az iskolában. A másik kihívás az elektronikus tömegkommunikáció felől érkezett. Bár televízió régóta van, 24 órán át tartó, rengeteg csatornát kínáló választékkal csak néhány éve rendelkezik a hazai televíziózás. A magyar nyelvű kereskedelmi csatornák megjelenése átalakította a televíziós kultúrát. Fontos változás ezen a téren a multiplex mozik megjelenése is, amelyet az amerikai filmek azonnali beáramlása követett. Ez a folyamat már a nyolcvanas években elkezdődött, de a kilencvenes években minőségileg változott meg a helyzet. A harmadik a tömegdemokrácia kihívása, vagyis a magasabb kultúrát nehezebb széles körben terjeszteni. Ezzel a három kihívással mindenképpen számolni kell, amikor a könyvek és az olvasás helyzetéről beszélünk.

 Az új médiumok megjelenésekor rendszerint rémület vett erőt a régiek képviselőin, de ez mindig indokolatlannak bizonyult. Az írásbeliség feltalálása nem szüntette meg a szóbeliséget, a könyvnyomtatás feltalálása sem szüntette meg az írásbeliséget, most is golyóstollak vannak előttünk és ceruzák. A rádió és a film nem szüntette meg az irodalmat, illetve a színházat, a videó feltalálása pedig nem szorította ki a filmet. Ez nagyon fontos történelmi tapasztalat. Az a tendencia viszont, hogy a különböző típusú szövegeket gyors elolvasás után felfogjuk, majd hamar elfelejtjük, létezik, s ez a szépirodalom vagy a magasabb kultúra befogadása ellen hat. Éppen ezért a magyartanároknak arra kell mintát nyújtani az iskolában, hogy "lassan a testtel", megérdemli a mű, hogy hosszan elidőzzünk nála. A mai magyartanítás ennek ellenkezőjét gyakorolja, és ez súlyos hiba. Az értékes irodalom nem elfogyasztható, hanem újra és újra értelmezést követel ki magának. Ha ez igaz, akkor interpretálni kell megtanítanunk, és ha valakiben kialakul az interpretáció igénye és képessége, van esély arra, hogy az ezt igénylő művek felé forduljon. Ebből egy furcsa csavarral az következik, hogyha az interpretációt silány műveken vagy a tömegkultúra termékein tanítjuk - amiket a gyerekek eleve szeretnek -, akkor magát az interpretatív hozzáállást is tanítjuk, így paradox módon a magas kultúrát is szolgáljuk.

 A gyerekek többek között azért nem olvasnak ma már ifjúsági olvasmányokat és meséket, mert sokkal korábban ki vannak téve annak, hogy bármely korosztálynak szánt, bármilyen jellegű fiktív narratívát befogadjanak, s ebben óriási szerepe van a televíziónak. Reménytelen, hogy elzárjuk ezt a gyerekek elől. Néhány szülő valószínűleg megpróbálja, de nem hiszem, hogy eredményre vezet. Viszont nagyon fontos, hogy a szülő beszéljen ezekről a művekről, s ne hagyja meg a televíziózást a maga spontaneitásában. A műfaji kódok dzsungelében való eligazítás a szülő dolga. Rettenetes, amikor a gyerek a feldolgozás reménye nélkül néz válogatatlanul mindent. Ha a szülő beszél arról, hogy egy erőszakot bemutató film miért olyan, amilyen, az már más eset. Ebből az következik, hogy meg kell változnia az olvasmánystruktúrának az iskolában. A gyerek bizonyos értelemben már nem gyerekolvasó, másrészt minden eddiginél inkább az. Az iskolai irodalomtanítás viszont nem vet számot a gyerekkor eltűnésével. Az olvasástanításnak és az olvasóvá nevelésnek két kulcskorszaka van. Az első a hatéves kor előtti, amikor a gyerek még nem olvas. Itt dől el, hogy a gyerek megtanul-e a hallott szavakból belső képi világot teremteni. Ebben az iskola nem sokat segíthet, csak a szülő, illetve az óvoda. A másik ilyen időszak a 11-14 éves kor közötti, mert ekkor van újra esély arra, hogy a szépirodalomnak olvasókat teremtsünk, tudniillik az olvasás technikai nehézségei a többségnél ekkorra csökkennek.

Tudomásul kell venni, hogy 20. századi novellákkal inkább lehet olvasóvá nevelni, mint 19. századi lírai művekkel: 10-14 éves korukban még sztorit, cselekményt várnak a gyerekek. Az izgalom, a fordulat, a váratlanság, az eltérő helyzetek, a különböző életformák, a kaland, az utazás és a humor köti le őket a leginkább.A kamaszkorú gyermekek érdeklődése a korábbihoz képest jelentős változáson megy át. Már nem a mesék olvasásában lelik örömüket, már nem utánozzák az olvasmányok hősét, hanem a társadalmi és etikai problémák iránt egyre fogékonyabbá válva maguk is hősök akarnak lenni.

Számos az olvasási szokásokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a kamaszok körében a legnépszerűbb olvasmányok a kalandregények, a fantasztikus regények, a krimi valamint a tudományos-ismeretterjesztő irodalom. Keressük meg a legjobbakat! Olvassunk tanítványainknak, amikor csak tehetjük!

Ajánljuk figyelmükbe Szilágyiné Gálos Ildikó olvasovanevels.gportal.hu oldalát, valamint a meseutca.hu honlapot.

Magyar műhely


 

Döntőig úsztak a benkások! 

Február második hetében került megrendezésre Békéscsabán a Megyei Úszó Diákolimpiai Döntő. Iskolánkat 21 diák képviselte az I-IV. korcsoportban. A helyi úszó és kajakszakosztály versenyzői most is kitettek magukért. Négy korosztályos váltó váltó mellett Pályi Petra 100 gyorson, Kozsuch Mihály 100 mellen is kijutott a március döntőre, amit Miskolcon rendeznek.

Napi ige

Tisztaszoftver letöltés - ingyenes Windows, Office licence

Tehetséggondozás

További hasznos oldalak: 

Tehetségkönyvtár

E-learning tananyagok

Intézményünk elérhetőségei

Telefonszámok

Felső tagozat (Kossuth u. 7): 
06-66-312-325 (tel/fax)
Alsó tagozat (Kossuth u. 17): 
06-66-311-167
Bacsó utcai óvoda:  
06-20-620-1989
Damjanich utcai óvoda: 
06-20-824-6689
Zöldpázsiti óvoda:
06-20-522-5441

E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Megbízatások

Intézményvezető: Molnár Eteléné

Igazgatóhelyettesek: Csernusné Samu Edit, Egriné Tusjak Otília

Intézményünkben négy munkaközösség működik:

Alsó tagozatos munkaközösség
Munkaközösség vezető: Farkas-Gergely Arnold Zoltán

Felsős munkaközösség
Munkaközösség vezető: Fekete-Rekényi János

Tehetséggondozó munkaközösség
Munkaközösség vezető: Gazsóné Gugolya Beáta

Nyelvi munkaközösség
Munkaközösség vezető: Baginé Lőrincz Erika

Adatvédelmi felelős: Fabóné Kordoványi Enikő
Telefonszám: 06-66-312-325

 

Elektronikus napló elérése

Hirdetmények

Az 1-es szám is jelenthet komoly értéket az iskolában. Kérjük támogassa iskolánkat az adója egy százalékával. Köszönjük!

„Gyermekünkért, Jövőnkért” Alapítvány

5540 Szarvas, Kossuth L. u. 7.

Számlaszám: 11733058-20017280

Adószám:       18372843-104

Egyházunk technikai száma:  0035

Benka-Téka