Három kalandos nap Zánkán

2018. 09.26-án szerdán reggel a Deák Ferenc utca sarkán sok gyerek szülő álldogált. Arra vártak, hogy a buszok elinduljanak Zánkára, a gyermekek által izgalommal várt Erzsébet-táborba Zánkára.

91 harmadik, negyedik osztályos tanuló és 9 pedagógus kelt útra a kalandok felé.

A dunaföldvári várban megpihenve vágtunk neki a Kálvária dombnak, ahonnan figyeltük a tájat. Újabb várat hódítottunk meg Simontornyán. Az ifjú várfoglalók nagyon élvezték, hogy milyen is lehetett az egykori várlakók élete.

A hosszú út után megpillantottuk a hegyeket, a Balatont és a tábort, amely hatalmas csodaként várt ránk.

A délután folyamán az egyik csapat hajókázni ment, míg a másik csapat a haditechnikai parkban ismerkedett a helikopterrel és más katonai járművel.

A patakozás sem maradhatott ki, természetesen többen közvetlen közelből megtapasztalták a víz hőmérsékletét!

Az hideget a Disco melegítette fel, a tábor szervezői fergeteges műsorral tették emlékezetessé ezt az estét.

Másnap is vártúrára indultunk, a nagyvázsonyi Kinizsi vár volt az úti célunk. A napsütötte, jó időben jártuk végig a vár termeit, lépcsőit, persze a kínzókamra sem maradhatott ki. Majd a Posta Múzeumban repültünk vissza az időben. Kipróbáltuk a telefonközpontot, írtunk táviratot, hívtuk egymást hagyományos telefonnal. Alig akartunk innen tovább menni. Még megtekintettük egy régi módos gazda házát, ahol a nagy, terebélyes fa tövében tízóraiztunk.

Levezetésként továbbindultunk  Hegyestűre, hogy megnézzük a bazaltorgonákat. A kicsit kaptatós hegyi úton megcsodáltuk a szép őszi tájat.  Fenn a hegy tetején körbenézve felfedezték a gyerekek azokat a felszíni formákat, melyekről tanultak.

Délután a tábor kínálta programok közül válogatva, élveztük a jó meleg napsütést. Természetesen a foci, a játszótér, a Balaton part felfedezése sem maradhatott el.

A hideg estét most is táncházzal és Discoval melegítettük fel.

Szobáikba térve a gyermekek még egy kicsit hancúroztak, volt ott kicsi rakás nagyot kíván, plüss szépségverseny, társasjáték, meseolvasás. Még a tábori élet elmaradhatatlan rémtörténetei is felhangzottak egyes szobákban. A hideg este ellenére a gyermekek szobáiban meleg lett, a hangulat hatására.

Éjfél felé egyre nagyobb lett a csend, amelyet a kollégákkal együtt, jó melegen felöltözve hallgattunk. Néha még előlopakodtak a gyerekek, kíváncsiskodva, hogy tényleg ott vagyunk-e, őket őrizve.

Szerencsések vagyunk, hogy nyert a pályázatunk, s így tölthettünk el 3 kalandos napot Zánkán!

Reméljük, hogy lesz még részünk ilyen kirándulásban! Kívánjuk, hogy mások is részesüljenek ilyen kalandokban!

Nagy Istvánné és kollégái