Séta az Ótemetőben

Iskolai életünket átszövik azok a hagyományok, amelyek erősítik közösségünk értékrendjét, s méltón adóznak névadónk, Benka Gyula nagysága előtt. A tanévnyitó másnapján hetedikes diákjaink az Ótemetőben keresték fel az evangélikus lelkész tanár síremlékét, s csendes emlékezéssel végigkísérték a kisgyermek, a diák, a pedagógus, az igazgató, a családapa sorsát.  

1838. április 8-án született Békéscsabán. Édesapja, Benka György – a mezőberényi, majd a szarvasi gimnázium tanára. Anyja, Szemián Johanna – egy békéscsabai tanító művelt leánya.

12 évesen – öt évvel fiatalabb öccsével – apátlan-anyátlan árva maradt. Békéscsabára került, ahol nagyszülei igen szerényen nevelték. Erre így emlékszik: „Nagyanyám sokszor mondogatta: Örüljetek, hogy éltek. Mint szegény szülők zsengekorú árvái, ne követeljetek az élettől sokat és szorgalmas munka és hasznavehető ügyesség által akarjátok kiérdemelni pártfogóitok jóindulatát.

Elemi iskolai tanulmányait Szarvason végezte, ahol nemcsak tehetsége és szorgalma, hanem jószívűsége is megnyilatkozott: az olvasásban, a számolásban, a szavalásban szívesen segítette nehezebb felfogású társait. Ezekben az években nagy hatással volt rá tanára, Vajda Péter, aki nagyon megkedvelte a fiúcskát, szívesen foglalkozott vele.

1847-ben lépett a gimnáziumba, ahol apja fogta a kis diák kezét, vezette be a tantárgyak rejtelmeibe. Szülei halála után a gimnázium tanárai karolták fel az árva Benka Gyulát; megható jelét adva a kartársi szeretetnek derék tanártársuk elhunyta után.

Orvos szeretett volna lenni, de nagyatyja ösztönzésére teológiai akadémiára jelentkezett, Sopronba került. Teológusként két évet töltött Pozsonyban, de minden vágya az volt, hogy külföldi egyetemekre mehessen. Zongorát és rajzot tanított, hogy álmait megvalósíthassa. Így folytathatta tanulmányait Berlinben és Göttingenben

1862-ben a szarvasi főgimnáziumba helyezték, melyet kitüntetésként élt meg. Szellemi erejét, idejét az ősi iskolának áldozta. A gimnázium mellett a tanítóképzőben is tanított, többek között zenét és éneket

1884-ben a gimnáziumot fenntartó esperesség megválasztotta az intézmény igazgatójának. 24 éven át vezette, igazgatta az intézményt. Vezetése alatt nagy változáson ment át az iskola, tanári kara megújult. Munkája elismeréséül 1902-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

1870-ben feleségül vette Kollár Jolánt. Tíz gyermekükből nyolc „elköltözött”, de leánya, Jolán és fia, György élete végéig meleg szeretettel vette körül a megfáradt Benkát.

1923. április 30-án Szarvason megtért oda, ahová „kedvesei előre mentek, hogy elvegyék a halál félelmét

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2016. július 23-án, a várossá nyilvánítás 50. évfordulóján Benka Gyula pedagógust – kinek nevét iskola és utca is őrzi a városban – Szarvas Város Díszpolgárává választotta.

Iskolalelkészünk, Horváth Z. Olivér egy zsoltárrészlet felolvasását követően imádságban emlékezett a nagy elődről, majd megáldotta a sírkövet, hangsúlyozva, Benka Gyula élete, munkássága mindig Krisztusra mutatott. Így emlékeztetett mindannyiunkat síremléke is Krisztus keresztjére, áldozatára és arra, hogy Krisztusban Isten győzelmet aratott a halál felett. Minderről közösen is hitvallást tettünk az Apostoli Hitvallás szavaival.

Hovorkáné Hegedűs Hajnalka