Benkások kezében lobogott...

2015. március 16-án ünnepeltük meg első alkalommal a magyar zászló és címer napját, melynek hivatalossá tételéről és időpontjáról tavaly decemberben döntött az országgyűlés.

Nemzeti jelképünk tiszteletére Szilágyi Ákos, a Magyar Trikolor Kft és az ’56 Lángja Alapítvány  2006 óta fotópályázatot hirdet  „A Trikolór tizenkét hónapja” címmel, s e fotókból évről évre falinaptárt állít össze. Az évenként megújuló naptár mellé 2013-ban dal is született, melynek zenéjét Szikora Róbert írta. Akkor a dal bemutatására 11 híres magyar előadóművészt kértek fel, idén pedig ennek a Lobogó dalnak feldolgozására hirdettek pályázatot. Iskolánk oktató-nevelő munkájában nagy hangsúlyt fektetünk a nemzeti identitástudat kialakítására és fejlesztésére, így a hozzánk is megérkező felhívást elolvasva és a dalt meghallgatva úgy gondoltuk, új szemszögből tovább erősíthetjük diákjaink lelkében és gondolataiban nemzeti szimbólumaink felé való tiszteletadásukat, lobogónk és címerünk megbecsülését. Énekkaros diákjainkkal a dal megtanulása mellett párhuzamosan heteken belül megkezdtük a szöveg mozgással való kifejezésének begyakorlását is, hogy március 1-re – ahogyan a kiírásban kérték- be tudjuk küldeni a videofelvételt. Igazi csapatmunkával oldottuk meg a feladatot, a hátteret egyik diákunk tervezte, kollégánk kivitelezte, a mozgás kitalálásában szintén kaptunk segítőtársat és ami a legfontosabb, hogy iskolánk vezetősége teljes mértékben támogatta törekvésünket. Az elkészült munka után pedig vártuk, milyen eredmény fog születni, tetszik-e másnak is az, amibe mi a szívünket, lelkünket beletettük. Hihetetlen volt az a pillanat, mikor telefonon keresztül megkaptam a hírt, hogy a pályázatot megnyertük. Szavakba nem lehet önteni, diákjaink mit éreztek akkor, csak én éreztem az ölelésükből és láttam a szemeikben. Azt pedig, hogy eljutottunk a gálára március 16-án, hétfőn este és a színpadon be is mutattuk a közönségnek, nemcsak számukra nyújtott életre szóló élményt, hanem minden embernek, aki ezen az ünnepi esten megjelent, beleértve igazgatóasszonyunkat, kollégáimat és magamat. Azt a lelkes éneklést, amit diákjaink szájából hallhattunk, átérezve annak minden szavát, a dal végén kitörő hatalmas taps és sok gratuláció viszonozta. Eltelt két nap, s ha rágondolok, könnyek, örömkönnyek futnak a szemembe, tudva, hogy valamit adtunk a diákjainknak, ami lehet és remélem, hogy mély nyomot hagyott bennük.

Paraszt Attiláné, karvezető

Az alábbi linkeken amatőr videók tekinthetők meg. Az Echo tv által készített felvétel később kerül feltöltésre. 

Videó 1

Videó 2