Magyar Nyelv Napja a Benkában!
 

„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is, s főképp ama kettőt, melyen Plutarch a nemzetek két legnagyobbikának hőseit rajzolá, s Tacitus a római zsarnok tetteit a történet évkönyveibe való színekkel nyomá be; de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig tehetségig mívelni kötelesség” (Kölcsey 1975: 124).

A magyar nyelv napja, nemzeti kultúránk legfiatalabb ünnepe előtti tisztelgésünk alkalmából aligha találhatnánk méltóbb szavakat a fenti, Kölcsey Ferenc unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz írott erkölcsi intelmekkből vett idézetnél.

2011. szeptember 26-án a Magyar Köztársaság Országgyűlése – az Anyanyelvápolók Szövetségének javaslatára – november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. A magyar törvényhozás testülete ezáltal teremtett lehetőséget arra, hogy ezen a napon a közfigyelem hivatalosan is a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő magyar nyelvre irányuljon.

Mit jelent számunkra a magyar nyelv?

Létezésünk legfontosabb pillérét, szilárd alapot, amely emberségünk, családunk, népünk, kultúránk hordozója; mindent, ami magyarrá tesz minket. A magyar nyelv révén él a nemzet múlt, jelen, jövő síkjain.

Mit kell tenni a Magyar Nyelvért?

Tanulni és ápolni. Igyekezni a szép, érthető, kifejező, tartalmas beszédre, írásban a helyesírási szabályok betartására. Ügyelni közölnivalóink tartalmi és formai igényességére,

Sokat olvasni színvonalas magyar irodalmi műveket, mert egy szép vers, egy jó elbeszélés magyarul is tanít, bővíti szókincsünket, kifejezőképességünket.

A nyelv létezése, épsége a nemzet fennmaradásának, fejlődésének fontos záloga. Ápolásán túl fejlesztése ezért minden magyar közös ügye.

Iskolánk közössége is megemlékezett a Magyar Nyelv Napjáról. Az iskolarádión keresztül megismerhették a diákok az ünnep lényegét, és meghallgathatták Gaál Roberta előadásában Faludy György: Óda a Magyar Nyelvhez  c. versét, majd osztályközösségenként elmondtak egy általuk választott verset. Az alsó tagozatos gyermekek osztályonként magyar írók verseit mondták közösen.

„Íme itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől… S íme mégis itt vagyunk!… Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén…”

Móricz Zsigmond 1929-es tiszacsécsei beszéde (részlet)

Molnár Magdolna

könyvtáros-tanító